Egyetlen Pfizer/BioNTech vagy Moderna (mRNS) oltás immunogenicitása szolid szervtranszplantáltakban

Most már lassan kezdenek megjeleni adatok a speciális betegcsoportok oltásáról is. Ezek egyik rendkívül fontos képviselői a szervátületetettek. Egy amerikai vizsgálatba 2020 12. 16. – 2021. 02. 05. között toboroztak ilyen résztvevőket, összesen 436-ot (medián életkor: 55,9 év, 61% nő, 89% fehér; a szervátültetés óta eltelt medián időtartam 6,2 év volt). Egyikük sem esett át előzetesen SARS-CoV2 fertőzésen. Fenntartó immunoszuppresszív gyógyszeres kezelésként 83%-uk takrolimuszt, 54%-uk kortikoszteroidokat, 66%-uk mikofenolát mofetilt, 9% azatioprint, 4%-uk szirolimuszt és 2%-uk everolimuszt kapott. Pfizer/BioNTech oltást 52%, Moderna-t 48% kapott.

Az antimetabolit fenntartó immunoszuppresszáns kezelésben részesülőknél kisebb volt az antitest válasz kialakulásának valószínűsége (37%), mint azoknál, akik nem részesültek immunoszuppresszív terápiában (63%). Az idősebbeknél szintén kisebb volt az antitest válasz kialakulásának valószínűsége (RR=0,83 per 10 év). A Moderna vakcina hatásosabb volt, mint a Pfizer/BioNTech (69%, szemben a 31%-kal).

Ebben a vizsgálatban a résztvevők többségénél egy oltás után nem alakult ki értékelhető tüskefehérje elleni immunválasz. Azonban a fiatalabb és antimetabolit fenntartó immunszuppresszív kezelésben nem részesülő betegeknél és a Moderna vakcinát kapóknál ennek nagyobb volt a valószínűsége.

Ez a vizsgálat nem tartalmazott kontroll csoportot és csak a humorális immunválaszt értékelte. Az emlékeztető oltás hatásának vizsgálata még hátravan.Hivatkozások: Boyarsky BJ, Werbel WA, Avery RK, et al. Immunogenicity of a Single Dose of SARS-CoV-2 Messenger RNA Vaccine in Solid Organ Transplant Recipients. JAMA. Published online March 15, 2021. doi:10.1001/jama.2021.4385