A vakcinák hatásossága és az antitest tesztek
A Nemzeti Népegészségügyi Központ állásfoglalása szerint (2021 április 19) az oltóanyagok engedélyezését, forgalomba hozatalát megelőző klinikai vizsgálatok során nyert vakcina hatékonysági adatok, valamint a való életbeli alkalmazásból származó hatásossági adatok alapján az egyes COVID-19 elleni vakcinák nagy arányban hatékonyak, illetve hatásosak a COVID-19 megbetegedés kialakulásának megakadályozásában. Bár egyik COVID-19 elleni védőoltásnak, köztük a Pfizer cég által gyártott vakcinának sem 100%-os a hatékonysága, hatásossága, a súlyos megbetegedések ellen valamennyi Magyarországon engedélyezett vakcina jó hatékonysággal véd.
Az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a COVID-19 elleni vakcinákkal szemben támasztott elvárása a minimum 50%-os, de preferáltan 70%-os vakcina hatékonyság a vizsgált klinikai kimenetel tekintetében. Ez egy statisztikai mutató, legalább ilyen arányban kell, hogy csökkenjen a beoltottak kockázata az adott klinikai kimenetel bekövetkezte szempontjából a nem beoltottakhoz képest. Tehát elvárás például, hogy a vakcina minimum 50%-kal, de legalább 70%-kal csökkentse a beoltottak kockázatát a COVID-19 megbetegedésre a nem beoltottakhoz képest. Másik vizsgált kimenetel lehet a súlyos megbetegedés. Ezeknek az elvárásoknak a vakcinagyártóktól származó klinikai vizsgálati adatok alapján valamennyi Magyarországon alkalmazott COVID-19 elleni vakcina megfelel.
Világszerte zajlanak a különböző COVID-19 elleni védőoltások hatására kialakuló immunitás vizsgálatát célzó, megfelelően tervezett tudományos kutatások. Mind a fertőzés, mind a különböző védőoltások által kiváltott immunválasz komplex mechanizmusú, magában foglalja mind az egyes antitestek által közvetített (ún. humorális) immunválaszt, mind az immunsejtek által közvetített (ún. celluláris) immunválaszt. A különböző technológiák alapján kifejlesztett COVID-19 elleni védőoltások részben eltérő módon fejtik ki hatásukat a szervezetben, egyes oltások (pl. Pfizer, Moderna) csak egy vírus-antigén, a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérje (S protein) elleni immunválaszra alapoznak, más oltások (pl. Sinopharm) emellett a vírus többi antigénje elleni immunválaszra is.
Önmagában a valamely antitestek kimutatására irányuló szerológiai tesztek eredménye nem jelent bizonyosságot arra vonatkozóan, hogy egy személy védett-e a COVID-19 megbetegedéssel szemben. A SARS-CoV-2 elleni egyes antitestek jelenléte nem jelent egyet a teljes védettséggel, különösen akkor, ha nem vizsgálnak ún. neutralizációs ellenanyagokat. Nincs olyan tudományos bizonyíték, amely alapján egy adott antitest adott szintje megfelelne a COVID-19 megbetegedéssel szembeni egyéni védettségnek. Emellett lehetséges, hogy egyéni immunológiai adottságok miatt nem alakulnak ki az oltást követően kimutatható antitestek vagy ugyan kialakulnak antitestek, de alacsonyabb mértékben vagy a vártnál lassabban. A szerológiai vizsgálatok továbbá nem szolgáltatnak információt a sejtes immunválasz kialakulására sem (amelynek a laboratóriumi vizsgálata eleve nehézkesebb), így a szerológiai vizsgálatok eredménye alapján nem lehet teljes képet kapni a kialakult immunitásról és annak mértékéről.
Becslések már születtek, de egyelőre nem állnak rendelkezésre sem konkrét immunológiai-hatásossági, sem egyértelmű biztonságossági adatok arra vonatkozóan, hogy az egy adott COVID-19 elleni védőoltásnak a vakcinagyártó által előírt teljes oltási sorozatának beadása után mennyi idő múlva indokolt az ismételt oltás, és arra milyen oltóanyaggal kerülhet sor. A magyarországi oltási kampány aktuális fázisának célja, hogy minél több ember részesüljön COVID-19 elleni védőoltásban, így jelenleg nincs arra lehetőség, hogy egy adott védőoltás teljes oltási sorozatában részesült személy rövid időn belül ismételten oltásban részesüljön. Lényeges, hogy mind a COVID-19 elleni védőoltásban már részesült, mind a védőoltásban még nem részesült személyek egyaránt betartsák az aktuálisan javasolt óvintézkedéseket és fertőzésmegelőzési szabályokat (pl. orr-szájmaszk viselése, távolságtartás, zárt térben folyamatos vagy gyakori szellőztetés).