Rontja-e a mérsékelt alkoholfogyasztás a védőoltások hatásosságát?
Világszerte nagy feltűnést keltett az orosz koronavírus vakcina kapcsán néhány helyi hivatalnok által bedobott gondolat, miszerint az immunizáció során összesen 8 hetes alkohol absztinencia szükséges (az első oltás előtt 2 héten és a második oltás után 3 héten át, közben még 3 hétig a két oltás között). Ennek a jelek szerint nem volt konkrét klinikai vizsgálati alapja, de minden esetre érdemes feltenni a kérdést, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás gyakorolhat-e káros hatást a vakcinára adott immunválaszra?
Itt mindjárt van pár kérdés, amit tisztázni kell. Elsőként, mit jelent a mérsékelt alkoholfogyasztás? Számos vizsgálat számos limitet használt erre és a különféle szakmai szervezetek ajánlásai is eltérhetnek némiképpen. Az USA-ban általában a bort illetően egy ital („one drink”) kb. 150 ml-t (5 unciát) jelent. Férfiaknál az ajánlott mennyiség napi maximum kettő, nőknél egy ital (vagyis maximum 300, illetve 150 ml bor). Egy adag borban kb. 16-20 g alkohol található, fajtától függően (vörösborban jellemzően több).
Mármost, ha a gyógyszertörzskönyvező szemével nézzük a témát, vagyis, hogy mi kellene ahhoz, hogy a bort modern értelemben vett gyógyszerként engedélyeztessük pl. szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére vagy immunstimulánsként, számos zavaros kérdésbe botlunk az irodalomban, kezdve a borok különféleségétől (bioegyenértékűség) a „segédanyagokig” (gyógyszer-összetétel) és a potenciális szennyezőanyagokig. Vagyis, az alkohol mellett jelen lévő számos vegyületig (pl. flavonoidok, de akár nehézfémek, vegyszermaradványok). Ezen felül hiányoznak a megbízható (legfőképpen saját) prospektív, randomizált, placebo-kontrollos klinikai vizsgálatok, ezen belül pl. az egyes populációkra specifikus adatok (pl. nők, rassz, vese- és májbetegek, idősek). A szakirodalomban más szeszes italokkal végzett vizsgálatok relevanciája pedig – a gyógyszerengedélyezési irányelvek szempontjából – megkérdőjelezhető. A megfigyeléses (obszervációs) vizsgálatok eredményei amúgy is erősen problematikusak lehetnek számos potenciális torzító tényező miatt. Ráadásul egy olyan „gyógyszermolekuláról” lenne szó, amelyik súlyos mellékhatásokat okozhat hosszabb távon és nagyobb dózisok esetén, továbbá használata függőséghez és abúzushoz vezethet. Tehát a gyógyszerengedélyezési projektünknek így semmi esélye sem lenne a sikerre.
Ezek előrebocsátásával, mit ír az irodalom a mérsékelt alkoholfogyasztás immunrendszerre gyakorolt hatásáról? Preklinikai téren, makákó majmok mértékletes itatása (0,08 g/dl alatti véralkoholszint) esetén a legyengített vírust tartalmazó ún. MVA (módosított vaccinia Ankara) vakcinára adott immunválasz (CD8 T sejtszám- és antitestszint-emelkedés) nagyobb volt, mint az absztinenciában tartott vagy erőseebben itatott majmoknál. Patkányokról is vannak olyan adatok, melyek szerint a mérsékelt alkoholfogyasztás az absztinenciához és a nagy alkohol adagokhoz képest javította a Mycobacterium bovis kórokozó elleni immunválaszt.
Humán vonatkozásban vannak olyan korlátozott megfigyelések, melyek szerint a mérsékelt alkoholfogyasztás csökkentheti a felső légúti virusfertőzések kockázatát. Arra is vannak adatok, hogy a mérsékelt alkoholivás csökkenti több gyulladásos marker (pl. tumornekrózis faktor alfa, interleukinek, fibrinogén, C-reaktív protein) szintjét és más mechanizmusok révén is kedvezően befolyásolhatja a gyulladásos mediátorokat, továbbá növelheti a perifériás fehérvérsejt-számokat, az immunglobulin plazmaszinteket, kedvezően módosítja az immunválaszban szerepet játszó gének expresszióját, valamint növelheti a plazma antioxidáns kapacitását (amit az alkohol abúzus csökkent). Az alacsony alkoholszint in vitro serkentette a csillószőrök mozgási frekvenciáját (a mukociliáris clearance-t), míg a magasabb alkohol koncentrációk csökkentették.
Vagyis, bár közvetlen adat nincs az alkohol védőoltások klinikai hatásosságára gyakorolt befolyásáról, az eddigiek alapján a mérsékelt alkoholfogyasztás vélhetően nem rontja azt. Azonban bármilyen konkrét állítás csak vakcina-specifikus klinikai adatok alapján lenne tehető. De persze mindez abszolút nem vonatkoztatható a gyermekkori védőoltásokra, az immunkompromittált és egyéb súlyos betegekre, akiknél az alkoholfogyasztás eleve ellenjavallott. Legfőképpen pedig minden valóban komoly szakmai alapot nélkülöző lenne alkoholfogyasztásra buzdítani a lakosságot mondjuk a felső légúti betegségek megelőzése céljából, különös tekintettel az amúgy is jelentős számú alkoholistára és egyéb esetleges negatív következményekre. Viszont nem lenne ördögtől való a célzott klinikai kutatás ezen a téren sem.
Olvasásra ajánlott:
Messaoudi I, Pasala S, Grant K. Could moderate alcohol intake be recommended to improve vaccine responses? Expert Rev Vaccines. 2014 Jul;13(7):817-9.
Alcohol Stock photos by Vecteezy